Elhunyt Michail Staikos metropolita

2011. október 19.

Életének 65. évében, 2011. október 18-án Bécsben elhunyt Michail Staikos, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája – adta hírül a Magyarországi Orthodox Exarchátus nevében Kalota József érseki vikárius. A megboldogult Michail metropolita lelki üdvéért 2011. október 22-én, 16.00 órakor Beloiannisz község templomában imádkoznak. Michail Staikos metropolita látásmódja bölcsen előretekintő, kiemelkedő történelmi tudása lenyűgöző volt – írja az elhunytról Semjén Zsolt.

Mihail Sztaikos ausztriai metropolita és magyarországi exarcha 1946. november 22-én született Athénban. Gimnáziumi tanulmányai után bécsi rokonaihoz költözött, ahol 1965-ben az ausztriai ortodox egyházmegye titkára lett. Tanulmányait 1979 októberétől 1983 júniusáig a Thesszaloniki Egyetem teológiai karán folytatta, a Bécsi Egyetemen pedig bölcsészetet, filozófiát és egyházjogot tanult. Chrisostomos bécsi metropolita 1977. november 21-én diakónussá, a következő napon pedig pappá szentelte. Archimandritai rangban az ausztriai egyházmegye és annak exarchátusai irodaigazgatója lett és a bécsi „Szent György” és „Szentháromság” görög templomok papjaként a bécsi görög iskola igazgatói tisztét is ellátta. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus (görög ortodox egyház) Szent Szinódusa Christupolis püspökévé választotta 1985. november 5-én, az ausztriai egyházmegye, illetve exarchátusai segédpüspökeként szolgált. Chrisostomos metropolitát nyugállományba vonulása után, 1991. november 5-én egyhangulag Ausztria metropolitájává, Magyarország és Közép-Európa exarchájává választották. E minőségében kezdte el az ausztriai egyházközségek és a magyarországi exarchátus újjászervezését.

A Magyarországi Ortodox Exarchátus MTI-hez eljuttatott közleménye rámutatott, hogy Mihail Sztaikos az Egyetemes Patriarchátus küldötteként számos külföldi kiküldetésben, egyházi konferencián, rádió és tévéadásban vett részt. Az Európai Egyházak Konferenciájának és az Egyházak Világtanácsának bizottságaiban aktívan tevékenykedett. A Bécsi Egyetemen és az ottani katolikus teológián újgörög nyelvet és ortodox teológiát tanított. Az osztrák Ökumenikus Tanács elnöke volt 1996-tól 1999-ig. Az Európa Tanács vallásközi bizottságának tagjaként az EU által szervezett rendezvényeken vett részt Brüsszelben és Genfben.

Mihail Sztaikos számos magas állami és egyházi kitüntetésben részesült: Osztrák Köztársaság Nagykeresztje (2011), Magyar Köztársaság Középkeresztje (1999), Ukrán Köztársasági Érdemrend (2008), a Jeruzsálemi Patriarchátus arany keresztje, Szent Vladimir Rend arany fokozata (1972), A Lengyel Egyház Nagykeresztje (1993), Csehország és Szlovákia Szent Cirill-Metód rend nagykeresztje (1994), Athén város aranyérme.

Emlékezés Michail Staikos metropolitára

Michail Staikos metropolita életművének méltatását nem kezdhetnénk illőbb módon, mint a magyarországi görögség egyháztörténeti szerepének felidézésével. Hazánk történetében a görög nemzetiség számarányát messze meghaladó jelentőséggel járult hozzá országunk sorsának alakulásához. Hagyományaikat, lelki, szellemi és épített kulturális örökségüket napjainkban is tisztelettel őrizzük.

Kevéssé ismert az a történelmi tény, hogy Hierotheosznak, Turkia metropolitájának köszönhető, hogy a magyar törzsek egy része felvette a kereszténységet. Gyulát bizánci rítus szerint keresztelték meg, ahogyan leányát, Saroltát, István király édesanyját is. Nyilvánvalóan ez is szerepet játszhatott abban, hogy az államalapító a veszprémvölgyi apácamonostort görög szertartású szerzetesnőkre bízta. Hierotheosz, a térítő püspök az athoszi kolostor jegyzékében a 75. a sorban Turkia metropolitája címen, megelőzve többek közt a kijevi metropolitát. Késői utóda, Michail, bécsi székhelyű metropolita Istentől ihletetten, méltón és eredményesen járt el, amikor kezdeményezte a térítő püspök szentté avatását. Az I. Bartholomaiosz egyetemes pátriárka vezette Szent Szinódus az első magyar főpásztort szentnek nyilvánította 2000-ben, ugyanakkor, amikor államiságunk millenniumán Szent István királyunkat – az 1054-es egyházszakadás óta elsőként – a keleti egyház szentjei közé emelte. Michail metropolita ezen történelmi kezdeményezésével Magyarország újabb öltést tett, hogy összevarrja Krisztus elszakított köpenyét.

A görögség Magyarország egész történelmében jelen volt. Számarányuk nem volt túl magas, de források utalnak arra, hogy ennek ellenére egy-egy nagyvárosban jelentős kolóniájuk alakult ki. A korabeli iratok szerint Pesten a görög keleti görög és makedón-vlah egyházközséget 1802-ben alapították.

A görög örökség mai életétől ezek a lelki szálak elszakíthatatlanok. Michail metropolita Magyarországhoz fűződő különleges viszonyának lényegét tiszteletreméltó lelkipásztori és egyházkormányzati szerepe adta.

Hazánkban való tevékenységéből különösen kiemelkedett autentikus spiritualitása. Valódi apostolutódként tekintett magyarországi nyájára. Egyházkormányzati és lelkipásztori munkájában – Krisztus hű követőjeként – nem volt személyválogató, küldetéssel fordult azok felé is, akikkel egyébként nem vallott azonos nézetet. Minden cselekedetében, rendelkezésében erős igazságérzete vezérelte az evangéliumi parancs szerint: „az igazság szabaddá tesz”.

Michail Staikos metropolita látásmódja bölcsen előretekintő, kiemelkedő történelmi tudása lenyűgöző volt. Találkozásink alkalmával rácsodálkoztam, milyen nagy szenvedéllyel igyekezett megismerni a magyar ortodxia történetét, az egyes kérdésekben új szempontokat vetett fel, egész gondolkodását áthatotta a történelmi összefüggések tisztázása.

Szívesen idézte több alkalommal Sina György bankár történetét, aki Széchenyi István történelemformáló terveit pénzügyileg előkészítette és kivitelezte. A híres pénzember volt az, aki a magyarországi görögség megmaradását elősegítette a XVIII–XIX. század fordulóján, többek között a Petőfi téri templom építésének bőkezű támogatásával.

Michail metropolita nyitottságára és tájékozottságára jellemzően otthonosan mozgott a legújabb kori történelemben is. Szívén viselte a honfitársai lakta Beloiannisz polgárainak sorsát, a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők és leszármazottaik számára elősegítve a lelki azonosulást.

Nemcsak kiemelkedő tudása és műveltsége keltett csodálatot, de az a szemléletmód is, amellyel több kultúrát volt képes integrálni. Konstantinápolyi főpapként – görög létére – bécsi székhellyel vezette a magyarországi ortodox egyházat – ez az igazi európaiság: a különböző kultúrákból mindig meglátni azt, ami emberi és azt, ami Isten Országát szolgálja. Történelmi pillanat volt, amikor a millennium évében átvehette a Magyar Köztársaság egyik legnagyobb elismerését, a Középkereszt a csillaggal kitüntetést. Balog Zoltánnal több alkalommal lehettünk vendégei Konstantinápolyban, 2000-ben közösen ünnepelhettük Krisztus feltámadását. Szibmbólikus volt, hogy a megváltás nagy millenniumának évében húsvét ünnepe egybeesett a kereszténység keleti és nyugati részén. Nagy örömünkre és lelki épülésünkre szolgált, amikor két patriarchai látogatás szervezésével tisztelt meg bennünket.

A metropolita lélekben nagyon közel állt a magyar nemzethez. Büszkeség és meghatottság sugárzott arcáról, amikor az elmúlt héten letette a magyar állampolgári esküt. Történelmi pillanat volt ez számára, ugyanakkor bennünket is nagy megtiszteltetés ért, hogy együvé tartozásunkat megpecsételhettük. Michail. Nomen est omen. Szent Mihály arkangyal védelmez minket a küzdelemben. Michail metropolita a megtépázott, a történelem viharaiban megfogyatkozott magyarországi görög közösséget védte, mindig a Jó Pásztor példája szerint, gondoskodván a rábízottakról: görögökről, magyarokról, minden hozzá fordulóról, nemzetiségétől függetlenül.

Ma ezért csatlakozunk az érte imádkozók sorához mi, magyarok is, akik találkoztunk, ünnepeltünk, dolgoztunk Michail metropolitával, mert ilyen módon is szeretnénk kifejezni hálánkat. Mindenekfelett azonban közös Urunk, Jézus Krisztus irgalmába ajánljuk lelkét

Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke

Forrás: MTI